Státusz riport - 35-38. hét

A visszaváltozás utolsó hónapjában visszatértem a korábban megfogalmazott tervemhez, miszerint a 9. hónap finish-ében minden nap megpróbálok 20 percet mozogni. Azt gondolnánk, ez semmiség. Pedig én most a gyakorlatban látom, mennyire nehéz ezt megvalósítani. Mégis sikerült. Kellett hozzá az elhatározás és a kitartás, de amikor végre természetes részévé vált a napjaimnak - úgy mint a bevásárlás, ebédkészítés, mosogatás, gyerekhez köthető kötelező feladatok - ki nem tudtam volna hagyni. 

Általános egészségi állapotom nagy örömömre továbbra is stabil. Ha érzeztem is én néha, hogy nem olyan a közérzetem, egy éjszaka alatt "kialudtam" magamból, és másnap már mehetett tovább a normál menetrend szerint. Az alváshiányt és az ebből adódó kimerültséget szinten tudom tartani. Sajnos a hónap végén a bokafájás újra befolyásolta a mozgási kedvemet és a megvalósítás minőségét/mennyiségét. Viszont, a felmerülő probléma megerősített abban, hogy mennyire fontos a tudatos egészségmegőrző torna a csont- és vázrendszer védelmében is.

 Összefoglaló a 35-38. hétig tartó időszakról

Állapot jelentés

 

Fizikálisan: egyensúlyban vagy, bár fáj a bokám

Lelkileg: pozitív, leszámítva, hogy nagyon könnyen "bepörgök", tehát idegileg kicsit kimerültem.

Testsúly: 53 kg

 

Külső: fáradt arc, fitt alak, kissé bicegő járás :-)

---------------------------------------------------------

A baba fejlődése:

A kisfiam fejlődésetöretlenül folyik. Egyre többet áll fel bútorokba kapaszkodva, szerintem hamarosan kapaszkodva már lépegetni is fog. Természetesen nem sürgetem, sőt... Azt olvastam, hogy érdemes inkább a babát a "földön tartani", hisz a kúszás-mászással tud nagyon sokat erősödni a gerince és általában az összes izomzata. 

 

Nagyon érdeklődő gyermek, kb. 1-1 percig köti le egy dolgog a figyelmét. Nagyon önálló is, igazából nem is kell nekem külön generálnom játékhelyzeteket, mert megy ő a maga útján. Olykor még ki is kéri magának, ha bele merészelek avatkozni az ő elmélyült "munkájába".

A tesvérével, apukájával és a közvetlen környezetével könnyen létesít kapcsolatot. A nagy tesvére sajnos mostanában elég sokat bántja - talán mert szereti, talán mert zavarja, talán mert kíváncsi a reakciójára? Annyit tudok ez ellen tenni, hogy fél szemmel mindig figyelem őket, és rögtön ott vagyok, ha helyzet van. Ez nagyon fárasztó, de bízom benne, hogy lesz ebben javulás.

Evés tekintetében folytatom a hozzátáplálást, már a tojás is felkerült a menübe a zöldségek és a gyümölcsök mellé. Ezen kívül folymaatosan bővítem a bevezetett zöldség és gyümölcsfélék listáját. Olykor már kenyér/kifli csipeteket is adok neki, had kezdje az ismerkedést a pépes után a normál állagú élelmiszerekkel is. Nem sürgetem semmiben, a reakciója szabja a tempót.

 

Alvás/ kimerültség tekintetében a hajnali éberdések egyre inkább kitolódnak, eljutottunk odáig, hogy ugyan felsír a babám 3-4 között, de már csak 5.30-kor ébredünk szoptatáshoz.