Szinte hihetetlen, hogy már egy hónapja született a kisfiam. Hogy rohan az idő! Olyan mintha tegnap lett volna. Élénken él bennem az élmény, szinte minden nap eszemben van a nagy teljesítmény. Olyan jó érzés, hogy sikerült!!!
Az éjszakák változó nehézséggel bírnak... Sőt, a nappalok is... Olykor könnyebb, olykor kifejezetten nehéz megbirkózni a kialvatlansággal és az idegtépő gyereksírással. Mindehhez pedig jönnek a 3 éves fiammal folytatott hatalmi harcok a sok-sok hisztijével. Eddig szerencsére sikerült megőriznem a türelmemet.Úgy éreztem, hogy ahhoz is sok energiára van szükség, hogy vitatkozzak, háborogjak. Ezért inkább azt a taktikát választottam, hogy takarékoskodok az energia készleteimmel, és nem megyek bele semmilyen küzdelembe. Ezidáig ehhez nagyon tudatosan tartottam magam, de kicsit kezdek elfáradni...
Magamban tudom tartani a baba felé irányuló indulataimat. Elfogadom a vele járó nehézségeket, és nem reklamálok senkinek - kinek is reklamálhatnék? - ezekért. Az ovis fiammal azonban nem tudom megspórolni a konfliktusokat.... Egyszerűen kiborít! Minden nap van valami ami miatt felborul az otthoni nyugalom. Ezek sok figyelmet és energiát elvesznek tőlem.
A relaxáció nagyon sokat segít. Utána mindig "tisztább" a fejem, és pozitívabban szemlélem a világot. Az is nyilvánvaló, hogy sokkal türelmesebb és nyugodtabb vagyok, ha kipihent vagyok.
Magamban tudom tartani a baba felé irányuló indulataimat. Elfogadom a vele járó nehézségeket, és nem reklamálok senkinek - kinek is reklamálhatnék? - ezekért. Az ovis fiammal azonban nem tudom megspórolni a konfliktusokat.... Egyszerűen kiborít! Minden nap van valami ami miatt felborul az otthoni nyugalom. Ezek sok figyelmet és energiát elvesznek tőlem.
A relaxáció nagyon sokat segít. Utána mindig "tisztább" a fejem, és pozitívabban szemlélem a világot. Az is nyilvánvaló, hogy sokkal türelmesebb és nyugodtabb vagyok, ha kipihent vagyok.
Sor került már családi kiruccanásra. Beültünk az autóba, és lementünk a Duna partra sétálni egyet. Babám a hordozókendőben, nagy fiam a gyerek motoron, mi, felnőttek meg végre élvezhettük az őszi napsütést és a vízpart nyugalmát.
Fizikálisan úgy érzem, a normál szint - azaz a mindennapi teendőkhöz szükséges fájdalommentes lét - beállt. A nagyobb terheléseket, pl. lépcsőzés azonban mérsékelten bírom, mindig nagyon kifáradok, csak úgy kapkodom a levegőt ilyenkor.
Lelkileg úgy érzem, még stabil vagyok. Bírom a gyereksírást és azt, hogy minden percben riadó készenlétben vagyok. Kevésbé bírom viszont a nagy fiammal folytatott csatározásokat. Szerencsére azonban mindig sikerül ezeket is békésen lerendezni... Tehát, tartom magam a fáradtság ellenére, bár a kezdeti eufória már kezd alábbhagyni.
------------------------------------------------------------------------------------------------
Hangulat: jó
Fizikai állapot:közepes
Lelki állapot:jó
Testsúly: 58 kg
------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------
Célkitűzések: Folytatódnak az első héten megfogalmazott feladatok.
- Heti edzésterv: nincs
- Mozgás: Gátizomtorna szoptatáskor, naponta 2-3-szor.
Ezeket a gyakorlatokat végzem: Gátizom torna
Hasizom gyakorlatok szoptatáskor, naponta 2-3-szor
- Elkezdtem a hosszabb sétákat. Teljesen igény szerint, tehát nincs kitűzött terv. Egyszerűen megyek, amennyit bírok. A séták közben most már tudatosan figyelek, a testtartásra is. egyenesítem ki a hátam, emelem fel a tekintetem, engedem le a vállam. Követem a helyes testtartásra vonatkozó instrukciókat innen: Gerinc torna
- Pihenés: relaxáció naponta 1-2-szer 10 perc.
- Tudatos táplálkozás, folyadékfogyasztás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése