A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csontkovács. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csontkovács. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 20., kedd

Szülés után 39-40. hét

40. hét

Ez az utolsó heti bejelentkezésem. Hiszen, ezennel a várandósággal megegyező hosszúságú idő, 9 hónap, 40 hét letelt. A korábbi rendhez hasonlóan kitartottam most is amellett, hogy minden nap mozogjak valamit. Ezen a héten is úsztam, futottam, bicikliztem, tornáztam.

Annak örülök a legjobban, hogy a mozgás teljesen természetes része lett a napjaimnak. Talán ez a legnagyobb siker- azon túl, hogy persze a fizikai és lelki állapotomon is érezhető a mozgás pozitív hatása - hiszen a babám mellett egy nagyon egészséges életmódot sikerült kialakítanom.

Bokafájdalmam nem tudom, hogy mennyire átmenetileg, de néhány napja elmúlt. Tehát, semmi akadálya nem volt, hogy sportoljak, babát cipeljek, a nagy gyerek biciklije után szaladjak.

Edzések:

séta
-minden nap 2x, kb. 15 perc

futás
- babával hordozóban 3x
- babakocsival 4x
- idő: kb. 15 perc

átmozgató torna 2x
- gimnasztikai gyakorlatok
nyújtás-lazítás
- idő: kb. 10 perc

úszás 1x
- kb. 10-15 perc mellúszás
- kiegészítő szauna

lábtorna 7x
- lábboltozat erősítő gyakorlatok
- idő 2 perc

biciklizés gyerekkel gyerekülésben1x
kb. 15 perc nett

39. hét

Ezen a héten újra eljutottam az uszodába. Nagyon jól esett a fájó bokámnak az úszás. Általában véve nagyszerű dolog a vízben lenni. Az úszás olyan mozásforma, ami kíméli az ízületeket, tartásjavító hatású, és általánosan megmozgat minden izmot. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

A korábbi bokafájdalom miatt folytattam a "terápiát". Tornáztatom rendületlenül, és masszázsra is elmentem. Mostmár látom, nem elegendő a csontkovács munkája, ha tartósan szeretném a problémát megoldani, fontos a saját magam hozzáállásán is változtatni - egészségem védelmébe munkát kell fektetnem.

A masszázsra úgy vettem rá magam, hogy a bokám erősen indokolta. Aztán, a kezelés közben rájöttem, milyen jó is, ha kényeztetnek, mennyire felfrissülök és ellazulok a hatására. Már sokkal hamarabb el kellett olna mennem, és nemcsak azért, mert fáj valami, hanem azért is, hogy jól érezzem magam.

Úgy érzem, hogy kezdek újra megerősödni, és fittnek lenni. A kondícióm javul, egészségesnek érzem magam, és a kedélyállapotom is egyre kevésbé hullámzó.

Edzések:

séta
-minden nap 2x, kb. 15 perc

futás
- babával hordozóban 2x
- babakocsival 2x
- idő: kb. 15 perc

átmozgató torna 2x
- gimnasztikai gyakorlatok
nyújtás-lazítás
- idő: kb. 10 perc

lábtorna 7x
- lábboltozat erősítő gyakorlatok
- idő 2 perc

biciklizés gyerekkel gyerekülésben1x
kb. 15 perc nettó

2014. április 23., szerda

Szülés után - 35-38. hét

38. hét

A bokámmal csontkovácshoz kellett mennem. Bár nem volt állandó a fájdalmam, és járni, még kicsit futni is tudtam, éreztem, hogy valami nem ok vele. A csontkovács helyrerakta egy pillanat alatt. Természetesen azóta is kímélnem kell, de mostanra sokkal jobb lett!

A bokámat azóta naponta tornáztatom (ezt már korábban is elhatároztam a bokasüllyedésem miatt). A futás helyett pedig inkább sétálok.Itthon kíméletes tornát végzek, a babát pedig most inkább nem emelgetem.

Mivel ezen a héten a két gyermekemmel voltam itthon, nagyon sokat voltam talpon. Pihenére és relaxálásra nem jutott időm egyáltalán. A praktikus erősítő gyakorlatok viszont belefértek a közös játékidőbe :-)

Edzések:

séta
-minden nap 2x, kb. 15 perc

átmozgató torna 3x
- gimnasztikai gyakorlatok
nyújtás-lazítás
- idő: kb. 10 perc

lábtorna 7x
- lábboltozat erősítő gyakorlatok
- idő 2 perc

biciklizés gyerekkel gyerekülésben1x
kb. 15 perc nettó

37. hét

Alig éreztem meg az új elhatározás első sikereit, megfájdult a bokám... Sokat hordozom a babámat itthon és a szabadban is. Emellett állandóan rohanok... A házimunka - takarítás, főzés, vásárlás gyerekm mellett sokszoros terhelést jelent fizikailag is. De a gyerekek menedzselése - oviból hazahozatal, itthoni "foglalkoztatás", hisztik kezelése is. A baba figyelése, hogy éppen merre jár, mit vesz a szájába, honnan kell őt "eltávolítanom", illetve hogyan tudom a második emeletről "eljuttatni" akár csak a kocsiig felöltöztetve, táskámmal, kulcsokkal és az útravalókkal.

Babával a kezemben mentem le a lépcsőn. Egy rossz lépés, és szúró fájdalom a bal bokámban :-( Mégcsak ki sem ment a bokám, csak valahogy rosszul terheltem rá... Sírni tudtam volna, annyira fájt. Visszajöttem a lakásba, és hirtelen azt sem tudtam, mit csináljak? Hogy végezzem el a dolgom (a fentieket, ha nem tudok közlekedni?!) Kismamaként nem engedhetem meg magamnak, hogy pihentessem a lábamat, és azt felpolcolva csak feküdjek! Most aztán megéreztem, mennyit rohanok fel-alá a lakáson belül és kívül, csak úgy rutinból. (Néha feleslegesen is...). Az egy dolog, hogy a teendőimet így nehezített feltételekkel kell elvégeznem. De mi lesz a számomra a szabadságot jelentő mozgás nélkül!? Hogy fogok tudni kikapcsolni, ellazulni, felpezsdülni, ha nem futhatok, bicajozhatok, sétálhatok?!

Új értelmet kapott a mozgás, egy új aspektusból: nélkülözhetetlen a gyógytorna! Ez adhatja csak vissza a lábam egészségét! Elkezdtem tornáztatni a lábamat, és 3 nap után már sokkal-sokkal jobb lett. Ezek szerint nem szakadt szalag, nem vált le porc, nem mozdult el igazán semmi. Hálás vagyok, hogy "csak" egy kis megerőltetés, és szalag lazulás lehetett. Persze még nem múlt, el nagyon figyelek rá, nehogy egy újabb rossz mozdulattal mégtöbb kárt tegyek... 3 nap után a tornával kezdtem visszarázódni az edzésekbe, és egy kis bcajozást is elvállaltam gyerekkel a gyerekülésben.

Edzések:

futás

- babakocsival 1x,
- táv: kb. 1500 méter
- intenzitás: lassú tempóban

séta
-minden nap 2x, kb. 15 perc

átmozgató torna babával 1x
- gimnasztikai gyakorlatok
nyújtás-lazítás
- idő: kb. 10 perc

biciklizés gyerekkel gyerekülésben1x
kb. 15 perc nettó

tenisz 1x
kb. 20 perc nettó játékkal

36. hét

Rendkívül eseménydús volt a hetem mozgás szepontjából. A célok megfogalmazásával felébredt bennem a tettvágy és a kíváncsiság: vajon meg tudom csinálni? Tudok-e naponta 20 percet (!) mozgásra fordítani, amiről én is annyit beszélek? Sportoló voltam, a bizonyítási vágy és a versenyszellem ott nyugszik bennem. No és a kitartás is! Hát, belevágtam. Minden reggel elhatároztam, hogy a mozgásnak milyen formáját illesztem be a napomba. 

Hétfő: hordozós futós
Kedd: tenisz
Szerda: erősítő és tartásjavító gyakorlatok
Csütörtök: uszoda, 15 perc mellúszással
Péntek: átmozgató gimnasztika
Szombat: hosszabb séta
Vasárnap: a két fiammal outdoor program, én a babakocsival futottam, míg a nagy bicajozott

Azt hiszem, egy tökéletes pillanatot élhettem át, amikor a gyönyörű napsütésben két fiammal együtt indulhattunk neki a környék felfedezésére. Kissé vakmerő ötlettől vezérelve a nagyfiamat kétkerekű kisbicajra ültettem - egyedül, segítség nélkül kellett tekernie, pedig még csak most kezdi megérezni az egyensúlyozást, én meg fogtam a babakocsit, beleültettem a babát és futva kísértem őt. Tartottam tőle, vajon a nagyfiam elég stabil lesz-e a biciklizéssel, hiszen még csak fél éve tanítgatjuk, és most jutottunk el odáig - a sok gyakorlás (és seprűnyéllel utána futás) eredményeként már csak be kell őt lökni, és teker egyedül. Megcsináltuk, és nagyszerű élmény volt! Persze kellett hozzá rugalmasság mindenkitől: a babától, mert nem aludt el, a tesót figyelte, a nagyfiamtól, mert időről-időre meg kellett állnia, és meg kellett várnia minket, hogy újra elindítsam, és tőlem, hogy bírjam a futást.

Edzések:

futás

- babakocsival 1x,
- táv: kb. 1500 méter
- intenzitás: lassú tempóban

séta
-minden nap 2x, kb. 15 perc

átmozgató torna babával 1x
- gimnasztikai gyakorlatok
nyújtás-lazítás
- idő: kb. 10 perc

úszás 1x
kb. 15 perc nettó úszással

tenisz 1x
kb. 20 perc nettó játékkal

35. hét

A 35. hétben alig sportoltam. Kiestem a ritmusból, így nem nagyon volt kedvem újra nekikezdeni a munkának. Teljesen átérzem azoknak az embereknek az ellenállását a mozgással szemben, akiknek ez nem része a mindennapjaiknak. Elindulni a legnehezebb, de amikor végre kialakul a rendszer, már automatikussá válnak dolgok. Rutinszerűen indulok futni, iktatok be egy kis szabadtéri programot, vagy szervezem meg a heti "kimenőmet", amit a teniszpályán vagy az uszodában töltök. Tehát, kellenek a célok, kell a meggyőződés (motiváció) és kellenek az új szokások. És így a mozgással tarkított napok  teljesen természetessé válnak. Ami pedig elengedhetetlen, a kezdetben erőfeszítésnek tűnik, később élvezetté válik :-)

Ezen a héten kevés valósulhatott meg elhatározásaimból... de van még vissza 3 hetem!

Edzések:

futás

- babakocsival 1x,
- táv: kb. 1500 méter
- intenzitás: lassú tempóban

séta
-minden nap 2x, kb. 15 perc

átmozgató torna babával 1x
- gimnasztikai gyakorlatok
nyújtás-lazítás
- idő: kb. 10 perc
------------------------------------------

Lassan végéhez ér a szülés óta eltelt 9 hónap. Lassan a célegyenesbe érek, itt az idő egy utolsó "bevetésre". A hátra lévő 1 hónapban arra fogok koncentrálni, hogy megvalósítsam mindazt, amiről írok, és napi szinten beépítsek egy kis mozgást a programomba.

Folytatni fogom a baba-mama tornát, a heti 3-szori futást, ha csak tehetem, heti 1-szer vagy teniszezni vagy úszni megyek. Megcsinálom a tartásjavító tornát 2-szer és a nyújtás lazítást a baba mama torna erősítései után. Tudatosan fogok pihenni, napközben is aludni, illetve relaxálni séta közben egy kis zenével egybekötve. Ha belefér, csinálok lépcsős erősítő sorozatokat is a sétához illetve futáshoz kapcsoltan. Nem kis vállalás ez részemről, de érzem, hogy csak így valósulhat meg az, amiben hiszek: a mozgás segíthet a test-lelki regenerálódásban.

Mivel az elmúlt hetekben volt, hogy kissé elhagytam magam, most saját magam személyi edzőjeként értékelem újra a dolgomat. Arra törekszem majd, hogy a hátralévő néhány hétben kihozzam magamból a maximumot. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen sikerrel járok, tehát, hogy végig tudom-e csinálni, és eredményeként hogy fogom látni és érezni magamat.

2013. november 8., péntek

Szülés után -12. hét

Ezen a héten a fő feladatom az volt, hogy eljussak a csontkovácshoz. Addig nem is akartam mozogni, mert  úgy éreztem, az újabb terhelés tovább ronthat az ízületeim illetve a gerincem állapotán. Addig is, csupán a tartásjavító tornát és a nyújtó-lazító feladatsort végeztem, hogy kíméljem magam, illetve javítsak valamennyit a helyzeten.

Ahogy a legutóbb írtam, a babás időszak igen túlterheli az édesanya vázrendszerét. Emelni és cipelni kell sokat, asszimmetrikusan, ráadásul nem csak a baba súlyával kell számolnunk, hanem a babakocsi, a babahordozó, a bevásárlószatyor, a különböző táskák súlyával is... Ha sportolunk, akkor is rendkívül oda kell figyelni a vázrendszer megfelelő terhelésére. És nem is elegendő az általános edzés, tudatosan meg kell erősíteni a tartóizmokat, így törekedve a szimmetria helyreállítására. (Hiszen az egyenlőtlen súlyelosztás miatt némelyik izom túl van terhelve, némelyik meg alul).

A 6. hétben jártam a csontkovácsnál először, és másfél hónap után most újra a segítségét kellett kérnem. Megérte hozzá elmenem, teljesen kicserélődtem! Ütött-kopott voltam, amikor mentem elhozzá, és vadonatúj, amikor jöttem el tőle! Most anélkül tudok sportolni vagy a napi teendőimet végezni, hogy azon kellene gondolkoznom, hogy melyik részemet hogyan terhelhetem, hol mi fáj éppen. Most könnyedén és ruganyosan mozgok, nincsenek amolyan kényszertartásaim (a fájdalom elkerülése miatt). 

Tudom, hogy ezt az állapotot a tartásjavító tornával az izmok megerősítésével tudom tartóssá tenni.

Sportolás: tartásjavító torna 2x, erősítő feladatsor (has, hát, kar) gimnasztikával egybekötve 2x, futás babakocsival 2x, relax séta 1x.

Észrevételeim:
Sokkal könnyeb most megőriznem az optimális testtartásomat, bár most is tudatosan figyelnem kell rá, hogy vissza ne térjenek a rossz berögződések, amik a hanyag tartáshoz és a nem megfelelő terheléshez vezetnek.
Könnyedebb és lazább vagyok, az egész mozgásom most sokkal harmonikusabb (nem vagyok olyan darabos, görcsös). Mintha kevesebb energiabefektetéssel jobban menne a futás is.
A csontkovács munkájának köszönhetően úgy tudtam újra nekifoni az edzéseknek, hogy élvezni tudtam azokat.
------------------------------------------------------------------------

Baba: Aktív és nagyon kitartó. Az eddig megtanult mozdulatokat egyre tökéletesebben végzi. A kezecskéjét egyre koordináltabban emeli az arcához, nézegei is őket. Látványosan szórakoztatja új felfedezése- a kezecskéje. Hason egyre szebben emeli a buksiját, kezével, lábával mászó mozdulatokat tesz, olyan, mintha úsza :-) Néha már sikerül átfordulnia hátról hasra, sőt egyszer a nagy igyekezetében, lendületből vissza is fordult hátról hasra! Hagyom, hogy próbálgassa a mozdulatokat, erősítse az izmait, de amkor úgy látom, hogy elfáradt ebben és ezért nyűgössé válik, segítek neki pihenő helyzetet teremteni.

2013. november 4., hétfő

Szülés után - 11. hét

Ezen a héten mozgás közben és egyáltalán a hétköznapi tevékenységek alkalmával azt tapasztaltam, hogy igencsak fáj itt-ott. Újra beállt a nyakam, a derekam, a térdem és a bokám. Enyhén ropog a vállam és a csuklóm. A 6. hét környékén jártam a csontkovácsomnál, ő "rakta helyre" az elmozdult tagjaimat, mely következtében a testtartásom teljesen helyreállt. Mivel a tartó izmok visszaerősítése időigényes, és babával jelentős az asszimmetrikus terhelés is, számítottam rá, hogy ezzel nem oldoódott meg a helyes tartás és az egyenletes terhelés kérdése.
 
Hiába a tudatosan beiktatott sport, nekem is szembesülnöm kellett a kismamák és babás anyukák tipikus problémájával. Úgy tűnik, a sok emelés (6 kiló babával, plusz az autós hordozóval, plusz a bevásárló szatyorral, gyerekbicajjal) valamint a kendős babahordozás következtében újra el-el mozdultak a csontjaim, túlterhelődtek az ízületeim. Anatómiailag a rendszer összefügg, tehát, ha a gerincem terhelése tolódik egy irányba, akkor annak hatása lesz a csípő, a térd és a boka helyzetére is. Nálam is ez történt. Rádadásul, a babaemelés közben a jobb karomat terhelem inkább, így az az oldalam lett túlterhelve.

Érdekesség még, hogy a talpam bizonyos területei fájnak. Mivel ezek a reflex zónák jeleznek valamit, fokozottan oda fogok figyelni, hogy mivel lehetnek összefüggésben, és ha meg tudom oldani, el fogok menni talpmasszázsra is.
 
Sportolás: relax séta - heti 2x, futás - 2x 1500 méter babahordozóval, 1x 800 méter egyedül, gimnatsztika és a gerinctorna - heti 2x, hát és has erősítő gyakorlatok heti 3x, nyújtás-lazítás - heti 2x.

Séta: Igazi felüdülés a fókuszált séta. Egyáltalán nem könnyű ez a mindent kizárok, semmire sem gondolok, semmit sem csinálok séta. Ha kitartó az ember, eljuthat egy olyan állapotba, amikor igazán kitisztul a feje és kiélesednek érzékei. Nekem kb. 8-10 alkalommal is figyelmeztetnem kell magam, hogy ne kalandozzanak el a gondolataim.

Futás: Mindig szívesen töltöm futással a babás kinnlétet. Érdekesség, hogy a baba nélkül futott 800 méter szinte intenzívebb volt, mint a babás kocogás. Biztosan a tempóm miatt. A babás kocogás alkalmával fokozottan figyelnem kell arra, hogy ne csoszogjak. Erre ugyanis hajlamos vagyok... nem csoda, a babám már kb. 6 kilónál tart!

A sétát és a futást tudatosan helyes testtartással próbálom végezni. Gondolkodom azon, hogy a hordozókendőt lassan lecseréljem a kengurura, ami talán jobban kíméli az anyuka hátát, hiszen jobban eloszlik a baba súlya benne. De mivel a kisfiam még nem tudja olyan stabilan tartani a kis fejét, ezért egyelőre nem váltok. A babakocsit talán majd többször használom mostmár.

Torna: A gyakorlat kombinációk nagyon hasznosak, de az izom és vázrendszeri problémáim azt mutatják, nem bizonyultak elegendőknek vagy hatásosnak. Ezért, a héten újra kellett gondolnom az edzéstervet.

Észrevételeim:
Hátizom gyakorlatokat hasizom gyakorlatokkal kötöttem össze, hogy a két oldal szinkronban legyen.
Elkezdtem a karizom gyakorlatokat (bár még csak 2x), hisz ezek is hozzákapcsolódnak a hátizomhoz.
Az erősítés előtt mindig megcsinálom a gimnasztika feladatsort.
Elkezdtem a nyújtó-lazító gyakorlatokat, egyelőre teljesen külön választva.
 
Séta, futás, gimnasztika, rendben. Gerinctorna, hátizomerősítéssel, rendben. Hasizomerősítés, rendben. A program kiegészült karizomerősítéssel, és nyújtó-lazító feladatsorral. Mindezt nem egyben végeztem természetesen, hanem szétbontva. Futás vagy séta külön, gimnasztika erősítő és tartásjavító tornával külön, nyújtás-lazítás külön. 
 
Nyújtás-lazítás:
 
Minden izomcsoportot átdolgoztam enyhe nyújtásokkal, amit a légzéssel is összekapcsoltam - nyújtás közben levegő kifújás, és számolás 10-ig. A kb. 5 perces feladatsort esténként végeztem, különválasztva az erősítésektől. Így, ez most azt a célt szolgálta, hogy a nap során túlterhelt izomcsoportokat kilazítsam.
 
Észrevételeim:
Nagyon merev vagyok... Régebben sokkal ruganyosabb és sokkal hajlékonyabb voltam...
Kifejezetten jól esett kicsit rádolgozni a beállt részeimre, mégha enyhén fájt is...
A nyújtó-lazító gyakorlatokkal oldódtak a szinte csomóba állt izmaim, főként a hátamban.
 
Összegezve, elengedhetetlen, hogy újra igénybe vegyem a csontkovácsomat, hogy az ízületeket helyretegye. Ezután az erősítő gyakorlatokat folytatnom kell, hogy az izomzat megerősítésével a vázrendszer jobban ellenálljon az egyenlőtlen terhelés okozta elmozdulásoknak. Valamint, a tudatos testtartásra figyelnem kell újra, hangsúlyozottan, a mindennapi tevékenységek során.

Ezeket a gyakorlatokat végeztem:
Nyújtó-lazító gyakorlatok

(a bemelegítő gyakorlatok után olvashatók)
------------------------------------------------------------------------

Baba: Egyre élénkebb, egyre többet kommunikál gesztusokkal. Kezével mostmár tudatosan ráfog a kezébe tett pici tárgyakra. Szívesen tölti az időt a hordozóban, de csak akkor, ha alvás közeli állapotban van. Ilyenkor könnyebben el is alszik. Ha viszont ébren van, már kényelmetlen neki a szűk hely, hisz szeretné, ha szabadon mozoghatna.
 

2013. szeptember 24., kedd

Szülés után - Státusz riport - 3. hét

Egy újabb héten vagyunk túl. Kezd beállni némi rend az életünkben. A nagymamák segítsége most már mérséklődik, de azért jó érzés, hogy tudok rájuk számítani. Ami szintén újdonság, hogy a 3 éves fiam elkezdte az óvodát.

Nagy dilemma volt, hogy elkezdjük-e már az ovit ilyen pici baba mellett... Egyrészt azért, mert új közösségbe kerülve új betegségekkel találkozhat, amit nem lenne jó ha hazahozna. Másrészt, kérdéses volt, lelkileg hogy éli azt meg, hogy nincs itthon velem. Nos, mi úgy ítéltük meg, és a nagy ovis fiam is mondta, hogy tetszik neki az oviba járás gondolata. Egyeztettünk a doktor nénivel, aki szintén támogatta az ötletet. Fontosnak is tartotta, hogy addig kezdje el, amíg szép idő van, sokat vannak kinn a szabadban, hisz így nem annyira koncentrált körülmények között ismerkedik az immunrendszere az új közösséggel . (A babával én semmiképp nem tudok még közösségbe menni, ezért a beszoktatást az apukája és a nagymamája vállalta.)
Azért is írok oly részletesen az oviba járásról, mert a korlátozott erőforrásaim miatt nagyon alaposan meg kell terveznem a napjainkat. Nagyban megkönnyítené a család életét, ha a nagy fiam felügyelete és programja megoldódna. Jelen pillanatban a nagymamára vagy rá vár az a feladat, hogy számára is izgalmassá és tartalmassá tegyük a napokat. Ha én vagyok a "soros", nagyon ki szoktam ebben merülni, ő is elégedetlen a "teljesítményemért".

Végre kimozdultam itthonról. Első utam - a babával - a csontkovácshoz vitt. Igazából ő javasolta az átmozgató "helyrerakást", magamtól nem jutott volna eszembe, hogy már most elmenjek hozzá. Előre megbeszéltük, hogy kihasználva a szülés utáni izom és ízületi lazaságot, érdemes lenne most igénybe venni a kezelést. Leginkább a gerincemen dolgozott, hisz az mozdult el leginkább a tartós, nagy fokú terhelés miatt, de a többi csontnak és ízületnek is jót tett az átgyúrás. A csípőm és a medencém kifejezetten el volt mozdulva. A gerinc alsó görbülete szinte teljesen el volt tűnve, állás és járás közben olyan volt, mintha folyamatosan be lenne húzva a fenekem...

Fizikálisan lassan szűnnek a fájdalmak, már csak az aranyeremmel kell olykor megküzdenem. A csontkovács kezelése után sokkal jobban éreztem magam, már nem voltam annyira "összetörve". Sokkal könnyedebbé és ruganyosabbá váltam! Szó szerint újra össze lettem rakva!

Lelkileg jól vagyok, kezd beállni a normál rend az életünkbe. A kiszámíthatóság biztonsággal tölt el. Kezdenek kialakulni a rutinok az új tevékenységekben is.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Állapot jelentés:

Hangulat:

Fizikai állapot:közepes

Lelki állapot:jó

Testsúly: 58 kg

---------------------------------------------------------------------------------------------------------
 
Baba: A baba jól van, én pedig kezdem egyre jobban kiismerni őt. Lassan már nem azzal töltöm a napjaimat, hogy feszülten figyelem, hanem amikor éppen nincs vele teendő, foglalkozom egy picit magammal is. Ilyenkor leginkább pihenek tv nézéssel, zene hallgatással, olvasással. A doktor néni kifejezetten ajánlotta, hogy szabad levegőn legyünk minél többet. Így, ahogy egyre többet bírok, beállt az a rend, hogy délelőtt és délután is kinn vagyunk  a babával kb. fél-egy órát. Ebből kb. 15 percet sétálok, a többi időben pedig egy árnyékos kis padon üldögélek. Ezek a séták is felérnek egy amolyan relaxációval.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Célkitűzések: Folytatódnak az első héten megfogalmazott feladatok.

- Heti edzésterv:  nincs

- Mozgás: Gátizomtorna szoptatáskor, naponta 2-3-szor.
Ezeket a gyakorlatokat végzem: Gátizom torna
Hasizom gyakorlatok szoptatáskor, naponta 2-3-szor
Ezeket a gyakorlatokat végzem (csak a gyermekágyi részt!): Hasizom erősítés

- Pihenés: relaxáció naponta 1-2-szer 10 perc.

- Mivel az éjszakai alvás mennyisége nem elegendő, és nappal sem mindig sikerül vissza pótolnom, szükséges másként is töltődnöm. Jelenleg még jól bírom a kevés alvással, hisz 1. kipihenve futottam neki ennek az időszaknak, 2. a szülés utáni feldobottság is tart még. De tudom, hogy hosszú távon nem tartható fenn a frissesség alvás nélkül  és a a szervezetem meg fogja bosszulni, ha nem teszek valamit gyorsan az ügyben.

- Tudatos táplálkozás, folyadékfogyasztás